Bátor pajtás…

Bátor pajtás légy most résen,
Figyeld, mit mondok néked.
Megmondom neked őszintén,
Nálad jobb barátot el sem képzelnék.

Bátor pajtás jöjjön ide,
Hallgasd meg ezt a verset.
Leírom e pár sorocskában,
Mit ér nekem a barátsága.

Bátor pajtás barátságod,
Eltöröl minden galádságot.
Örül a lelkem, ha jóban vagyunk,
Bús a szívem, ha összekapunk.

Bátor pajtás így kívánom,
Isten áldjon meg névnapodon.
Légy lelkesebb és kitartóbb,
Találd meg a hozzád valót

Csak ülök, s közben figyelek

Csak ülök, s közben figyelek. Figyelem a szépséget, mellyel egy ember sem telhet be. Ez a szépség, Te vagy. Te, aki beragyogja az egész termet. Mosolyod, mely mostanában oly ritkaság, felolvasztja kőbe, jégé fagyot, zord szívemet. Két barna szemednél szebbet még sosem láttam, talán a csillagok közt sincsen párja. Hangod, oly édes, mint a méz, s kábítóbb, mindennél mi e földön él.
Csak ülök, s közben figyelek. Minden óra veled, olyan, mintha egy másik világban lennék. Ez a világ békés és boldog. Ebben a világban egy másik ember vagyok. Egy olyan ember, aki megértőbb és sokkal kedvesebb.
Csak ülök, s közben figyelek. Ha szembe jössz velem a folyosón, örül a szívem. Lehet bármi nagy bajom, mikor meglátlak minden bút magam mögött hagyok.
Csak ülök, s közben figyelek. A puszta létezésed is boldoggá tesz. Ha egy levegőt szívunk be, repdesek, mert ez a tudat mindennél többet jelent nekem.
Csak ülök, s közben Téged figyellek…

DORKA

Drága kincs vagy te,
Hozzád hasonló nincs még egy.
Lehet temérdek földi kincsem,
De egyik sem ér fel véled.

Olyan szép vagy te,
Mint egy égi lélek.
Két szép szemed fénye,
Beragyogja az egem.

Ragyog a szemem,
Szárnyal a lelkem.
Ha veled vagyok,
Repdes a szívem.

Kedvesebb lányt nálad,
Soha sem láttam.
Hozzád fogható szépet,
Még mesékben sem láttam.

Amikor rád gondolok,
Nagyon boldog vagyok.
Mikor meglátom mosolyod,
A föld felett járok.

Lévayban

Ha a Lévayban vagyok,
Mindig boldog vagyok.
Mikor reggel megérkezem,
Már akkor majd ki csattanok.

Ha kinyitom a kaput,
S belépek az ajtón.
Arcom már ragyog,
Annyira vártam az új napot.

Köszönök a portásnak,
Az se zavar ha nem kapok választ.
Végig megyek a folyosón,
Majd a terembe toppanok.

A teremben már várnak,
A koránkelő társak.
Kezet foguk velük,
S jókat nevetgélünk.

Elmegyünk a szekrényhez,
Közben nézzük a szép hölgyeket.
A Lévays lányoknak párja nincsen,
Szebbet náluk nem lelhetek.

Visszamegyek a terembe,
Barátomat ott lelem.
Köszönök neki,
S kimegyünk focizni.

Végigüljük az órákat,
Sokat beszélünk utána.
Együtt megyünk enni,
S utána is szórakozni.