Múlnak a napok,
Telnek a hetek.
S minden egyes héttel
Egyre szebb leszel.
Minden hétfőn kélkedve figyelem,
Vajon megszépültél-e az új hétre.
Nem értettem soha sem,
Hogyan fokozhatod szépséged.
A hatalmas szépségedet,
Mellyel senki sem vetekedhet.
Arcod ragyogó fénye,
Betölti sötét elmémet.
Ha ritkán rám mosolyogsz,
Lelkemből a zordság kicsorbul.
Lágy érintésedtől.
Vad szívem is megindul.
Szépségednél talán,
Csak szerénységed nagyobb.
Ez az, amit leginkább csodálok,
Hiszen nincs rá semmi okod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése